„ Csak úgy lehet megmenteni a bolygónkat és a civilizációt, ha újjászületik a történelem!” Joseph Stiglitz
Az ipari forradalmi vívmányok elsősorban a termelékenység hatékonyságát tudták fokozni és ez által generáltak gazdasági növekedést.
Hámori Tamás Tibor
DRRYE8
PhD képzés 2019.11.13
Az ipari forradalmakban kulcsszerepet játszó újítások és iparágak:
- acél és textil ipar, gőzgép
- elektromos áram, belsőégésű motorok és tömeggyártás
- digitalizáció, számítógép, automatizálás, internet
- számítógépek által irányított algoritmusok, robotizálás, mesterséges intelligencia, nanotechnológia, 3D nyomtatás, ember–gép összeolvadása
Ezek az ipari forradalmi vívmányok elsősorban a termelékenység hatékonyságát tudták fokozni és ez által generáltak gazdasági növekedést. Idáig 3 tényezőre volt szükség ahhoz, hogy termelékenységet tudjunk növelni:
- több ember
- több tőke
- hatékonyabb termelés
Ezek közül az utóbbi volt az, amelyik mindig is a növekedést eredményezte. Jobban termelni és hatékonyabban kihasználni az erőforrásokat. Most úgy néz ki, hogy egy újabb áttörés várható és ez megint a termelés fokozásának és javításának lesz köszönhető. Ennek következtében az eddig kialakult globalizáció formája is nagymértékben meg fog változni.
Az Ipar 4.0.-át makrogazdasági szempontból leginkább a globalizáció előzte meg. 10 -20 évvel ezelőtt a cégek legyártottak egy mennyiségű terméket és ezekért sorba kellett állni a boltba. A manapság az értékesítésbe leginkább a vevői igények kerülnek fő fókuszba és ez alapjaiban változtatja meg a gyártással és fogyasztással kapcsolatos trendeket valamint az ellátási lánc menedzsmentjében soha nem látott komplexitást hoznak létre. A globalizáció miatt már nem csak az alaptevékenységeket, de több másikat is ki kellett szervezni. Ide tartoznak többek között az IT fejlesztések és szolgáltatások, a Call Centerek, ezek karbantartása és takarítása, stb. A minél inkább alacsony költségek határozzák meg, hogy hol legyenek ezek a tevékenységek elvégezve.
Big Data, adatgyűjtés, dolgok internete (IoT – Internet of Things), Industrial Internet, Ipar 4.0. Ezek az uralkodó témák azok körében, akik a jövő trendjeit próbálják kifürkészni számos iparágban. A vállalkozások egyre növekvő „adatéhsége” jól megfigyelhető az utóbbi években-évtizedekben. A digitális átállás, az egyre fejlettebb vállalatirányítási és termelésirányítási rendszerek kikövetelik az egyre mélyebb szintű input adatokat, melyek az adott vállalatról és piacainak legkisebb rezdüléseiről is információt szolgáltatnak. A hatékonyság növelésének lehetősége ma már a trendek hatékony előrejelzésében és az egyes folyamatok elemzésében és finomhangolásában rejlik. Ezek fókuszában az adatgyűjtés áll.
Big Data, Industrial Internet, IoT – mit jelentenek ezek egy vállalat életében?
A gyűjtött és feldolgozott adatok lehetővé teszik, hogy elemezzük és előre jelezzük például a vásárlói viselkedést, trendeket figyeljünk meg, következtessünk egy gyártósor javításának várható idejére vagy éppen monitorozzuk annak üzemállapotát, termelékenységét. A gigantikus méretűre duzzadó adatbázisok csak feldolgozva és kiértékelve állnak össze üzleti döntésekben használható információvá. Az Internet of Things technológia, mely az adott tárgyakat adatgyűjtés céljából összeköti egymással és az adatbázisokkal, míg maga a Big Data kifejezés a gyűjtött adatok „masszív tömegére” utal. Az Industrial Internet (magyarul ipari internet) a kettő kombinációját jelenti amely mára az adatkommunikáció standardjává vált.
Adattovábbítás a Big Data adatgyűjtésben
Általánosnak mondható tévhit, hogy a Big Data adatgyűjtésben használt eszközök mindegyike valamilyen IP alapú hálózaton keresztül továbbítja a gyűjtött adatokat és rendelkezik IP címmel. A valóság ezzel szemben az, hogy csupán az adatgyűjtő eszközök 20%-a ilyen jellegű (például szenzorok, különféle érzékelők, vagy akár mobil adatgyűjtő terminálok), melyek IP alapú hálózaton keresztül továbbítják az adatokat további elemzésre, feldolgozásra.
A Big Data adatgyűjtésben használt további 80% RFID alapú, melyeket többek között a termékek készletszintjének, fizikai elhelyezkedésének meghatározásában, vagy akár szenzorok által mért értékek továbbításában használnak. Az RFID alkalmas arra is, hogy az RFID azonosítóban (tag) tárolt információkat utaztassuk a világon bárhová anélkül, hogy a különféle távoli adatbázisoknak bármilyen formában kapcsolódniuk kellene egymáshoz.
Az Ipar 4.0 kihívásai – szemléletbéli változások szükségesek
A közelmúltig a legnagyobb probléma a gyártási folyamatokban az volt, hogy az egyes berendezések nem „beszélgettek” egymással. Az IoT erre a problémára választ kínált. Ugyanakkor a gyorsuló ütemű robotizáció újabb kihívásokat hoz, melynek során a vállalatoknak újra kell tervezniük a döntési mechanizmusaikat is.
A hagyományos döntési piramisok tetején továbbra is emberek ülnek, a döntéshozatal centralizált, melybe bele van kódolva a hiba lehetősége. A termelékenységhez képest lassú döntési rendszer pedig további hibákat generálhatnak, ami már egy problémaspirált eredményezhet. Mi lehet a megoldás?
Az elérendő célként olyan intelligens rendszerekben kell gondolkodni, melyekben a döntési „jogkörök” egy részét átruházzuk a gépekre, melyek az egyre fejlődő mesterséges intelligencia (AI) révén képesek a tanulásra, folyamatos egymás közötti kommunikációval és adatelemzéssel kiszűrik a hibákat és képesek azok azonnali kijavítására.
A legfőbb változás azonban nem a hatékonyabb információfeldolgozás és a termelékenység növekedése lesz, hanem az, hogy a gyártás és maguk a gyárak is visszatelepülnek az anyacég országába. Ez technikailag visszafordítja a globalizációt. Az új műszaki beruházásokat eszközölő cégek, egyértelműen pozitívan ítélik meg a beruházás megtérülését és több erre irányuló kutatás is ezt erősíti meg. (Capgemini, 2015; Fitzgerald és szerzőtársai, 2013). Ezzel szemben a közgazdászok között közel sincsen konszenzus az Ipar 4.0 makrogazdasági hatásait illetően.
A robotizációnak, a mesterséges intelligenciáknak és a fejlett adatfeldolgozásnak köszönhetően gyorsulni és javulni fognak a gyártási folyamatok, csökkenő költségek és humán igény mellett. Az úgynevezett „okos gyártás” korában a termelők képesek lesznek teljesen személyre szabott termékeket előállítani és egyedi igényeket kielégíteni. Mindezt ráadásul nagyon költséghatékonyan és gyorsan fogják tenni.
Az ilyen módon felépített termelési rendszerekben keletkezett óriási adtahalmaz (Big Data) elemzése és ezek alapján a rendszerek folyamatos módosítása szintén jelentős anyag- és munkaerő-megtakarítást, hatékonyságnövekedést és termelékenységemelkedést eredményez. A folyamatok egyre megbízhatóbbak lesznek, nő a termelékenység az a termékek minősége, valamint az átláthatóság. A vállalkozásoknak a minőségi adatoknak köszönhetően lehetőségük lesz további üzleti irányok felé nyitni és eddig nem látott módokon tudnak majd értéket kínálni a vevőiknek. A korábbiaknál testre szabottabb lesz a kínálat, és tovább bővülnek a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások.
. Ez az elképzelés nemrégiben még a science fiction kategóriájába esett volna, azonban a világ vezető nagyvállalatai ma már egészen közel járnak ehhez, főként az autóipar és az elektronikai gyártás területén.
A szakirodalomban is erősen vitatott téma az Ipar 4.0 makrogazdasági hatásai. 3 fő irányzat figyelhető meg:
- Az optimista előrejelzések szerint (Bauer és szerzőtársai 2014; Manyika és szerzőtársai, 2013; Mokyr, 2014) sem egyértelmű az új technológiák gazdasági és termelékenység növelő hatása.
- Vitatott kérdés, hogy hosszú távon milyen hatást fog ez a fajta fejlődés a gyakorolni a foglalkoztatottságra. Előre megjósolhatatlan, hogy az ipari robotok elterjedése milyen arányú munkavesztéssel jár.
- Kiemelten vitatott téma eme technológiák a globális értékláncok szerkezetére gyakorolt hatása. A közvetlentőke befektetésekre támaszkodó fejlődő országok szempontjából kritikus kérdés, hogy a korábban kiszervezett termelési és egyéb üzleti funkciókat visszatelepítsék-e a fejlett országokba?
Ez már nem a jövő
Az Adidas 2016.-ban egy teljesen automatizált gyára kezdte meg a termelést, SpeedFactory néven. Szinte a teljes gyártási folyamatot a fejlesztéstől a boltokba kerülésig, automatizált intelligens robotok végzik. Az Adidas egyszerűen csak a „gyártás újra feltalálásának” nevezte ezt a fejlesztést és nem titkolt célja ezzel az, hogy „hazahozzuk a gyártást”.
Az Adidas példájából is tisztán látszik, hogy az Ipar 4.0, de legfőképpen a robotizáció pont ellenkezőleg hat a globalizációra, mint az eddigi trendek, hiszen minél több a gép, minél automatábbak a folyamatok, annál inkább kevesebb humántőkére van szükség, ezáltal drasztikusan le lehet csökkenteni gyártási költségeket. Nincs akkora szüksége külföldi munkaerőre, vagy a gyárak külföldre történő telepítésére, hanem belföldön is lehet gyártani és hazai beszállítókkal is ki lehet elégíteni az igényeket. Ez a folyamat a világkereskedelmet is át fogja alakítani, hiszen nem lesz szükség az alapanyagok, félkész és kész termékek országokon átívelő szállítására, hogy elérjenek a gyárig, vagy a fogyasztókhoz. A helyi gyártás, helyi igényeket fog kielégíteni, ami pozitív hatást fog jelenti a természet számára is. Fejlődő országokból vissza fog térni a termelés a fejlett országokba, ami viszont negatívan fog hatni a fejletlen gazdaságokra.
Ez a folyamat, az Ipar 4.0 rengeteg új lehetőséget tartogat, amik elkerülhetetlenek, mert a fejlődést nem lehet megállítani. Alaposan fel kell készülnie az oktatásnak, a törvényhozásnak és az egész társadalomnak. Nagy szerepe lesz a fiatalok oktatásának és az idősebbek átképzésnek, hogy támogassák ezeket a folyamatokat. Izgalmas, új korszaknak nézünk elébe!
Források:
https://www.cnbc.com/2017/05/30/made-in-china-could-soon-be-made-in-the-us.html
https://www.isddd.com/content/comparing-manufacturing-costs-usa-vs-china
https://www.zmescience.com/research/technology/smartphone-power-compared-to-apollo-432/
https://www.wired.com/story/inside-speedfactory-adidas-robot-powered-sneaker-factory/
Bauer, W. – Schlund, S. – Marrenbach, D. – Ganschar, O. [2014]: Industrie 4.0– Volkswirtschaftliches Potenzial für Deutschland. BITKOM und Fraunhofer-Institut für Arbeitswirtschaft und Organisation. https://www.bitkom.org/Publikationen/2014/Studien/Studie-Industrie-4-0- Volkswirtschaftliches-Potenzial-fuer-Deutschland/Studie-Industrie-40.pdf
Chui, M. ‒ Manyika, J. ‒ Miremadi, M. [2015]: Four fundamentals of workplace automation. https://www.mckinsey.com/business-functions/business-technology/our-insights/fourfundamentals-of-workplace-automation
Capgemini [2015]: The digital advantage. How digital leaders outperform their peers in every industry. https://www.capgemini-consulting.com/the-digital-advantage
Csáki, G. (szerk.) [2009]: A látható kéz. A fejlesztő állam a globalizációban. Budapest: Napvilág Kiadó.
Boston Consulting [2015]: The robotics revolution: The next great leap in manufacturing. https://www.automationsmaland.se/dokument/BCG_The_Robotics_Revolution_Sep_2015.pdf